^ Back to Top

Főmenü

A felnőttképzési pályázatról

TÁMOP – 3.2.3. /08/1 – 2009 – 0027 

Az abai Kultúr Közösségi Ház „Egész életen át tanulunk”programja

a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatásáért

 

2004. január 1-jén jött létre Abai Kistérség néven a statisztikai kistérség. Az Abai Kistérséget, mint a régióban a legkisebb vállalkozási aktivitású kistérségek között tartanak számon. A működő vállalkozások többsége kényszervállalkozás. Az Abai Kistérség a munkanélküliségi átlaghoz képest rosszabb rátákkal rendelkezik. Az álláshoz jutók egynegyede szakmunkás, mintegy háromtizede betanított munkás, kétötöde segédmunkás, 9 fő a szellemi állománycsoportba tartozik. Életkort tekintve több mint háromnegyedük 35 éves, vagy annál idősebb, mintegy héttizedük legfeljebb általános iskolát, egyötödük szakmunkásképzőt végzett. A 2008-as évben a világválság jelentősen befolyásolta a munkaerő piaci helyzetet, összesen 3326 fő leépítését jelezték a munkáltatók. A bejelentések kétharmada az év utolsó két hónapjában érkezett. Fejér megyében a gazdasági válság hatására 11 munkáltató döntött a csoportos létszámleépítésről. 2008. év végén a meghirdetett üres álláshelyeken a szakmunkásokra volt a legnagyobb igény.

 

Ezek a tények arra sarkallták Aba Nagyközség Önkormányzatát, hogy e téren is lépjen előre, változtasson a térségben kialakult helyzeten. Képzések nyújtásával lehetőséget kell teremteni a munkanélküli embereknek, hogy minél előbb olyan szakképzettséget szerezzenek, amellyel az egyre változó munkaerő-piaci feltételeknek meg tudnak felelni. A Kultúr Közösségi Házra építve, meglévő feladatai felnőttképzési funkciókkal kibővítve szeretne segítséget nyújtani a Sárvíz Kistérség azon álláskereső lakosságának, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel.

Az abai Kultúr Közösségi Ház "Egész életen át tanulunk" címmel 30 millió forint értékű sikeres pályázatot nyújtott be a TÁMOP 3.2.3/08-1 konstrukcióra. Ennek keretében 30 résztvevő olyan OKJ-s bizonyítványt adó gépkezelő szakképzéseken vehet részt, amelyek az építőiparban és a mezőgazdaságban is egyaránt jól hasznosíthatóak, ezzel lehetőséget teremtve a hátrányos helyzetű népesség munkaerő-piaci reintegrációjára. A cél az, hogy a szakma nélkül vagy elavult, nem piacképes szakmával rendelkező, tartósan állást kereső vagy inaktív lakosság nyitottá váljon a felnőttkori tanulás igényének befogadására.